Ebben a tananyagban az anyagmozgatás hagyományos és rendszerszemléletű értelmezését, valamint az anyagmozgatás fajtáit ismerheti meg a tanuló. A tanuló képet kap az anyagmozgatás eseteiről, az anyagmozgató rendszerek csoportosításáról, valamint megismerkedhet a tervezési folyamatok szakaszaival, és az anyagmozgató rendszerek irányításába is betekintést nyerhet. Bemutatásra kerül az anyagmozgató rendszerek alrendszerei, szállítóelemei, illetve az anyagmozgató rendszer jellemzőiről, valamint a jellemzők kapcsán magának az anyagáramlásnak a számszerűsíthető tényezőiről és mutatószámairól is szó lesz. A fejezet ismerteti az állványkiszolgáló targoncák alapjellemzőit, valamint az állványkiszolgáló gépek kialakítását, biztonságos üzemeltetését. Végezetül, a tanuló megismerkedik a mérőeszközök típusaival, a mérőeszközökkel szemben támasztott követelményekkel, valamint a hitelesítéssel és a kalibrálással is.

A tanuló megismerheti a darabáruk és ömlesztett áruk jellemzőit, és az ezek raktározásával, mozgatásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, illetve a folyadékok és gázok leggyakoribb tárolási és szállítási módszereit. Bemutatásra kerül a halomban és az asztagban történő árutárolás, a máglyás tárolás, a kötötthelyes és a szabadhelyes tárolás. A tananyag ismerteti a raktári tárolóállványok típusait, bemutatja anyaguk és kialakításuk szerint. A tanulók megismerkednek a magasraktárak legfontosabb jellemzőivel, csoportosításukkal, illetve a rakodólapok (raklapok) használatának előnyeivel és hátrányaival is.

A modul célja, hogy a tanulóval megismertesse veszélyes áruk tárolásával kapcsolatos ismereteket. Szó lesz a szokásosnál nagyobb odafigyelést igénylő áruk tárolásáról. Ismerteti az áruk csomagolásával kapcsolatos ismeretek, illetve az áruk azonosítására és nyomon követésére használt különböző technikákat.

Ez a modul ismerteti a belvízi áruforgalom adottságait és lehetőségeit, valamint a folyami áruszállítással kapcsolatos fogalmakat. Bemutatásra kerül a belvízi árufuvarozás nemzetközi és magyarországi jogi szabályozás is. Végezetül, a tananyag bemutatja a fuvarozási szerződés jellemzőit, valamint a fuvarozó és a feladó kötelezettségeit és felelősségét, a folyami árufuvarozás okmányait, a fuvarlevelet és a fuvarkötvényt is.

A tanuló megismerkedhet Magyarország főbb közlekedésföldrajzi jellemzőivel, továbbá közúti és vasúti hálózatának, valamint vízi és légi közlekedésének jellegzetességeivel. Bemutatja az Európai Unió által kijelölt tíz TEN-folyosót, a hálózat felépítését, valamint az EU-tagországokon kívüli fejlesztés irányait.

A tananyag célja a magyarországi és európai közúthálózat és a hazai áruforgalom szempontjából jelentős európai logisztikai központok bemutatása.

A tanuló megismerheti a vasúti pálya korszerűségi szintjét, a vasúti biztosítóberendezés funkcióját, valamint a magyarországi utas- és áruforgalom nagyságát.
Bemutatásra kerül a magyarországi vasúthálózat története és jellemzői, emellett a tanuló képet kap a főbb vasútvonalakról és a vasúti határátkelőhelyekről.
Ismertetésre kerülnek a Magyarországon áthaladó, nemzetközi összeköttetést biztosító vasúti útvonalak.
Végezetül, a logisztikai szolgáltatóközpontok kialakításával, feladataival, valamint az ott használatos rakodóeszközök és csomagológépek használata is elsajátításra kerül.

A tananyag ismerteti a vízi közlekedés rövid történetét, a belvizek osztályozását, valamint Magyarország belvízi hálózatát és nemzetközi hajók fogadására alkalmas kikötőit.
Bemutatásra kerül a fontos, áruforgalmi és logisztikai szolgáltatóközpontként funkcionáló magyarországi kikötők jellemzői és felszereltsége.
A tananyag megismerkedik Európa belvízi hálózatát és hajózható csatornával, az Európát határoló tengerekkel, valamint a Magyarország szempontjából fontosabb tengeri kikötőkkel és kompjáratokkal.
Végezetül bemutatásra kerül, hogy milyen logisztikai feladatokat kell ellátniuk a tengeri kikötőknek, és ezekhez milyen felszereltséggel kell rendelkezniük.

Bemutatásra kerülnek a légi közlekedéssel kapcsolatos alapvető tudnivalók: a repülőterek típusait, valamint a légi közlekedés sajátos szempontjai.
Ismertetésre kerülnek Magyarország repülőterei és a HUFRA-rendszer, valamint Európa főbb repülőterei és a HUB-rendszer.

A tanuló a közúti továbbítás nemzetközi árutovábbításban játszott szerepét ismerheti meg. Támpontokat kap a különböző fuvarfeladatokhoz szükséges fuvareszközök kiválasztásához. Elsajátíthatja a rakodási tervek készítését. Végezetül példafeladatokon keresztül gyakorolhatja a rakodási tervek készítésé

A tanuló megtudhatja, hogy hogyan lehet meghatározni egy-egy fuvarfeladat útvonalát, hogyan lehet kiszámítani a közúti árutovábbítás lebonyolításához szükséges útdíjakat és megismeri a fuvardíj összetevőit.

Itt a tanuló az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működését ismerheti meg. Megismerkedik a gyűjtőforgalom előnyeivel és hátrányaival, a gyűjtőraktárak feladataival, hogy milyen feladatokat kell ellátni a szállítmányozónak a gyűjtőforgalom szervezése során.

A tananyag ismerteti azokat a szabályokat, amelyek az áruk magyarországi közutakon való továbbítására vonatkoznak. Bemutatásra kerülnek a közúti árutovábbítást szabályozó nemzetközi egyezmények. Ismertetésre kerülnek a belföldi és a nemzetközi árutovábbításban használt közúti fuvarozási engedélyek. Végezetül, a közúti fuvarozás szerződésének a megkötése, illetve az ehhez kapcsolódó feladatok és a CMR-fuvarlevél alkalmazásával is megismerkedik a tanuló

A tanuló megismerkedhet különböző klauzulák fogalmával, csoportosításával, valamint képet kaphat arról, hogy a gyakorlatban hogyan használják a különféle szokványokat.

A tananyag által megismeri a tanuló a kereskedelempolitika alapvető feladatait, irányzatait és eszközeit. Bemutatásra kerül a külkereskedelmi ügyletek fajtái és jellemzői, illetve betekintést nyernek az Európai Unióba történő behozatali eljárás folyamatába, megismerik a vonatkozó vámeljárásokat, valamint az ehhez kapcsolódó alapfogalmakat.

Bemutatásra kerül, hogy miért tölt be egyre jelentősebb szerepet a légi árufuvarozás a nemzetközi kereskedelemben, illetve miért pótolhatatlan az alkalmazása. A tanuló megismerkedik a légi árutovábbítás különböző színtereivel. Ismerteti, hogy kik vesznek részt a légi árutovábbítás folyamatában, és milyen felelősségi köreik vannak. Majd lépésről lépésre bemutatja a CCS szabályozott teheráru-kiszolgálási rendszer működését.

A tanuló megismerheti a légi fuvarozás sajátosságait, a légi fuvarozást szabályozó, különféle nemzetközi egyezményeket. Bemutatásra kerülnek a légi közlekedést szabályozó legjelentősebb nemzetközi szervezetek (IATA, ICAO) tevékenységei. Végezetül, a légi szállítmányozói feladatköröket, a fuvarozási szerződés megkötését és az AWB alkalmazását is megismerteti a tanulóval.

A tananyag megismerteti a tanulókat a marketing fogalmával, és azzal, hogy a marketing milyen szerepet játszik a cégek, vállalatok életében. Bemutatásra kerül a marketing kialakulása és főbb fejlődési szakasza, a modern marketing fogalma, valamint a piacorientált vállalatvezetés sajátosságai. Részletesen a tanuló elé tárulnak a termékpolitika, az árpolitika, az értékesítési politika és a marketingkommunikáció jellemzői, valamint a termék és a szolgáltatás közötti különbségek. A tananyag érinti a marketingmix elemeit.

A tananyag bevezeti a multimodális és a kombinált árutovábbítási rendszer fogalmát, valamint ismerteti a főbb jellemzőiket. A kombiterminál fogalmának bevezetésével, illetve annak bemutatásával megismerkedik a tanuló, illetve azzal, hogyan működnek ezek az áruforgalmi csomópontok. A blokk anyagát képezik a különböző rakodási technológiák, valamint a helyhez kötött és a mobil rakodóeszközök főbb fajtái is. Részletesen bemutatásra kerülnek az egységrakományképző eszközök jellemzői.

A tanuló megismeri a különböző fizetési eszközöket, fizetési módokat és ezek feltételeit, folyamatát. Betekintést nyernek a magyarországi bankrendszerbe, és képet kapnak arról, hogy mi a bankok szerepe a nemzetközi pénzügyi folyamatokban.

A tananyag a piac felépítésével, a piaci pozíciókkal, a különböző piaci szerkezeti formákkal, piaci szereplőkkel foglalkozik. A tanuló megismerheti a piacszegmentálás célját és folyamatát, a piackutatás feladatát, lépéseit, valamint a célpiacválasztási módszereket.

A tananyagban megismerkedünk a raktárak fogalmával és azok különféle felosztásával, emellett betekintést ad a különféle tárolási típusok jellemzőibe is. A modulokban a tanulóval megismerteti a nemzetgazdaság fogalmát, a termelési tényezőket, valamint a magyar nemzetgazdaság jellemzőit is. Bemutatásra kerülnek a raktárak különféle szempontok szerinti csoportosítása. Megismerkedünk az ellátási lánc fogalmával, azok jellemzőivel, valamint a raktárakkal szembeni elvárások és követelmények sokaságával is. Szó lesz a raktárak funkcionális csoportosításáról, a kihelyezett raktárakról, valamint a központosított és a nem központosított raktárak jellemzőiről is.

A tananyag a raktárirányítás meghatározását, a jellegzetes raktárirányítási folyamatok módszereit mutatja be, emellett kitér egy általános használatú raktárirányítási szoftver megismertetésére is.

A tananyag a raktárnyilvántartás számítógépes rendszerét, a raktárnyilvántartás adatszolgáltatási kötelezettségeit és lehetőségeit, valamint a raktárirányító és a raktárkezelő szoftver használatát és funkcióit mutatja be.

Ez a modul a raktározás jelentőségét és a raktározási folyamatok részegységeit ismerteti. Bemutatásra kerülnek az áruátvétel fogalma, típusai, eszközei és lebonyolítása, valamint az áruátvétel bizonylatai. A tanulóval megismerteti a komissiózás előkészítését, a komissiózási stratégiákat, a komissiózóeszközöket, a komissiózási rendszerek csoportosítását, valamint a bizonylat nélküli komissiózást. Megismerteti a készlet és a készletmozgás fogalmát, a készletet emelő, illetve csökkentő eseményeket, valamint a készletnyilvántartás és az árukiadás bizonylatait. Betekintést nyerünk a leltározás előkészületeibe, típusaiba, a leltáreredmény fajtáiba, illetve szó esik a leltári dokumentumokról, a leltár utáni teendőről, valamint foglalkozik a felelősség kérdésével is. Megismerteti a leértékelés fogalmát, eszközeit, okait, szabályait és okmányait, illetve szó lesz a selejtezésről, milyen szabályokat kell követni a selejtezés során, mikor kerülhet rá sor, hogyan zajlik a folyamat, és milyen dokumentumok szükségesek hozzá.

Bemutatásra kerül, hogy miért érdemes szállítmánybiztosítást kötni az árutovábbítás megszervezésekor.
A tanulók megismerik a kockázatok, valamint a biztosítható károk típusait, illetve a különös kár és a közös hajókár fogalmát.
Megismerkednek az Institute Cargo Clauses által meghatározott fedezeti formákkal és árutípusokkal.
A szállítmánybiztosi szerződés megkötésének és a kártérítési eljárás egyes lépései bemutatásra kerülnek.

A tananyagegység ismerteti a szállítmányozáshoz kapcsolódó alapfogalmakat, illetve bemutatja, hogy mi a különbség a szállítás, a fuvarozás és a szállítmányozás között. Bemutatásra kerülnek a fuvarozáshoz és a szállítmányozáshoz kapcsolódó jog fogalmakat (pl. őrizeti időszak, vétkességi felelősség, stb.) ismertet. Ismertetésre kerül a szállítmányozók feladatköre, valamint bemutatja az MSzSz és a FIATA működését. Végezetül támpontokat nyújt az ideális árutovábbítási mód kiválasztásához.

Megismerhetjük a tengeri árutovábbítás jelentőségét, a külkereskedelmet általánosan meghatározó tényezőket, valamint néhány olyan adatot, amelyek Magyarország külkereskedelmét jellemzik. Ismerteti Európa néhány közlekedésföldrajzi jellemzőjét, majd a kikötők áruforgalmi és logisztikai szolgáltatásait, végül pedig az elhajózási kikötő megválasztásának szempontjait. Bemutatásra kerül, hogy milyen szempontok szerint kell eljárni a megfelelő kereskedelmi forgalmat lebonyolító tengeri hajó kiválasztásánál, milyen műszaki jellemzőket szükséges ehhez figyelembe venni, valamint azt, hogy milyen típusokba sorolják és hogyan osztályozzák a tengeri hajókat. Végül megtanulhatják, hogyan alakulnak a díjszabások a tengeri árutovábbításban, valamint a szállítmányozói munkafolyamat lehetséges lépései is áttekintésre kerülnek.

A modul célja, hogy a tanulóval megismertesse a tengeri árufuvarozás szerepét, annak előnyeivel és hátrányaival együtt. A fejezet a tengerhajózás jogi szabályozását mutatja be a különböző nemzetközi szabályozások összehasonlításán keresztül. Szó esik a tengerhajózás formáiról és a különböző formák esetében alkalmazott szerződésekről.

A tananyagban a tanuló megismerkedik a vámjog fontos alapfogalmaival, az export és import menetével, illetve azokkal a dokumentumokkal, amelyeket a vámkezelés során előforduló különböző helyzetekben szükséges alkalmazni.

A tananyag a vasúti árutovábbítással kapcsolatos alapvető ismereteket veszi sorra. Ismerteti, hogy milyen előnyei, illetve hátrányai vannak a vasúti fuvarozásnak, valamint azt, hogy milyen mértékben vesz részt az ágazat a nemzetközi áruforgalom lebonyolításában. Ismertetésre kerülnek a vasúti pályák alapvető tulajdonságai, a vasútállomások főbb egységei, valamint a vasúti kocsik típusai. Bemutatásra kerül, hogy mi mindenre kell ügyelni a vasúton továbbított küldemények feladásakor. Kiderül, hogyan lehet fuvarkalkulációt készíteni az E-Freight rendszer segítségével, valamint megtudhatják a tanulók azt is, hogyan néz ki egy jól átgondolt rakodási terv. A tananyag utolsó részében az előzőekben bemutatott szállítmányozói feladatokat gyakorolhatják a tanulók.

Ez a rész a díjszabási rendszerekkel kapcsolatos alapvető ismereteket mutatja be. Ismerteti, hogy mi mindent tartalmaznak a díjszabások, milyen elemekből tevődik össze a vasúti fuvardíj, valamint kiderül az is, hogy milyen különböző tömegekkel kell számolni a vasúti árutovábbítás során. Bemutatásra került, hogy mi mindenre kell ügyelni a kocsirakományú küldemények fuvarköltségeinek a meghatározásakor, majd gyakorlati példákon keresztül mutatja be a fuvarkalkuláció készítéséhez szükséges alapvető számításokat. Végezetül, az intermodális fuvarozás előnyeit, illetve az intermodális fuvarozási egységek típusait ismerheti meg a tanuló, majd gyakorlati példákon mutatja be, hogyan lehet elkészíteni ezeknek az eszközöknek a fuvarkalkulációját. A tananyag utolsó részében az előzőekben bemutatott szállítmányozói feladatokat gyakorolhatják a tanulók.

A tananyag által a tanuló megismeri a vasúti árutovábbítás jelentőségét a múltban és a jelenben, illetve a vasúti árutovábbítás belföldi, majd nemzetközi szabályozását is. Ismertetésre kerül a vasúti fuvarozási szerződés megkötésének lépései a kocsimegrendeléstől kezdve az utólagos rendelkezésekig. Szemlélteti a CIM-, az SzMGSz- és a CIM/SzMGSz-fuvarlevelek alkalmazását. Végezetül a tananyag bemutatja a vasúti fuvarozási díj kiszámítását, valamint a szállítmányozó feladatait a vasúti fuvarozás megszervezésében.

A tanuló megismerheti a veszélyes áru fogalmát, az ezek továbbításához szükséges szabályokat és okmányokat, illetve a veszélyes áruk ENSZ/UN és GHS/CLP szerinti csoportosítását. Bemutatásra kerülnek a veszélyes áruk csomagolásával kapcsolatos alapvető szabályok, és a biztonságos tárolásukat lehetővé tevő tárolóeszközök. Végezetül a modul ismerteti az egyes közlekedési ágazatok veszélyes áru-továbbítására vonatkozó speciális szabályait.