A GINOP-6.1.9-18 Közlekedési képzési és vizsgaközpont kialakítása projekt keretében kifejlesztett szolgáltatások a projekt fizikai zárását követően is igénybe vehetők.
Digitális tananyagaink a közlekedés és szállítmányozás ágazaton kívül használhatók a gépészet, specializált járműgyártás, elektronika és elektrotechnika, valamint az informatika és hírközlés ágazatokban is.
A tananyagokhoz történő hozzáférés igénylését a kepzes@kti.hu e-mail címen szükséges jelezni.
Az elérhető digitális tananyagok bemutatásához görgessen lejjebb!
Specializált gép- és járműgyártás
A tananyag által megismerkedhet a különböző motorvezérlési rendszerekkel és a többszelepes motorok tulajdonságaival, illetve a motorvezérlés két fő alapegységével, a szelepekkel és a vezérműtengely jelentőségével.
A tananyag bemutatja az Otto-motor tüzelőanyag-ellátó rendszerét, a keverékképzés és a benzinbefecskendezés alapjait, az elektronikus, a közvetlen és a kettős benzinbefecskendezés működését.
A tananyag által megismerheti a dízelmotor jellemzőit, működését, égési folyamatait, a keverékképzést, a személygépjárművek dízelmotorjainak befecskendező rendszereit, befecskendezőszivattyús rendszereit, valamint a Common rail rendszereket. A tanuló megismerkedik a személygépjárművek dízelmotorjai által kibocsátott kipufogógáz áramoltatásának működésével, a gáz csökkentési eljárásaival és visszavezetésével.
A tananyag bemutatja a kipufogórendszerek felépítését, igénybevételét dízel- és Otto-motor járműveken egyaránt. Tárgyalja a zajszinteket és a kipufogási zajok csillapítását, a károsanyag-kibocsátás csökkentésének valamint a kipufogógáz utókezelésének lehetőségeit.
A tanuló részletesen megismeri a motorok kenési rendszerét, valamit a motorok hűtőrendszereit, elsajátítva részeit és működési mechnaizmusait.
A tanuló részletesen megismeri a kétütemű és bolygódugattyús motorok felépítését és működési elvét.
A fejezet a gépjárművek villamos hálózatáról és elektromos berendezéseiről szól. Bemutatja a hálózat felépítését és jellemzőit, a villamos hálózat üzemmódjainak ismertetése és a kapcsolási rajzok világa mellett. A fejezet a hibakeresés és javítás módszereivel zárul.
A fejezet a gépjárművek indítóakkumulátoraival kapcsolatos tudnivalókat tekinti át. A berendezések felépítésétől és jellemzőitől kezdve ismerteti azok működésének elméleti hátterét, a fontosabb alkatrészeket és a szerelésükkel kapcsolatos információkat.
A fejezet részletesen ismerteti a váltakozó áramú generátorok típusait, a feszültségszabályozás kérdéseit és a fedélzeti hálózatkezelés alapjait.
A villanymotorok általános jellemzői és különböző típusai mellett a fejezet részletesen bemutatja az indítómotorok felépítését és típusainak tulajdonságait. A fejezet szerelési tudnivalókkal zárul.
A tanegység célja, hogy megismertesse a tanulókkal a hegesztett illesztés folyamatát, illetve a hegesztés alapfogalmait.
Hegesztéskor a cél, hogy két fém alkatrészt össze lehessen kötni, és ehhez hőbevitelt alkalmaznak. Hő hatására a nyersanyag halmazállapota szilárdból először plasztikussá, további hevítés hatására pedig folyékonnyá válik. Az úgynevezett ömlesztőhegesztés során ezzel a folyékony halmazállapotú ömledékkel dolgozik a szakember, amikor az alkatrészeket a hegesztés helyén az olvadásponton túlra melegíti fel. Ebben a tananyagban a tanuló a legfontosabb ömlesztőhegesztési eljárásokkal és berendezésekkel ismerkedhet meg.
Hegesztéskor a cél, hogy két fém alkatrészt össze lehessen kötni, amihez hőbevitelt alkalmaznak. Hő hatására a nyersanyag halmazállapota szilárdból először plasztikussá válik. Ilyenkor nyomóerőre (sajtolásra) van szükség a darabok összekapcsolásához, ezért ezt a típust sajtolóhegesztési eljárásnak is nevezik. Ebben a tananyagban a tanuló a legfontosabb sajtolóhegesztési eljárásokkal és berendezésekkel ismerkedhet meg. A tananyag további részében a tanuló áttekintheti a fém szerkezeti anyagok hegeszthetőségével és a műanyaghegesztéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, típusokat is.
Az anyag célja a villamos hajtások témakör részletes, átfogó feldolgozása.
A tanegység célja, hogy bemutassa a következő szinkrongépek működését és felépítését: szervohajtások, léptetőmotor, univerzális motorok, EC-motorok, lineáris motorok, elektromos munkahenger, elektromos autók. A szinkrongépek motoros üzemmódban a villamos energiát mechanikai energiává, forgómozgássá alakítják, míg generátoros üzemben ennek az ellenkezője történik, vagyis a forgómozgást alakítják villamos energiává.
A tanegység célja, hogy bevezesse a pneumatika fogalmát, valamint bemutassa a pneumatikus rendszerek felhasználási területeit. Az anyag részletesen tárgyalja a pneumatikus rendszerek fő elemeit. Emellett a tanuló megismerkedhet a végrehajtó elemekkel, a szelepekkel, szelepszigetekkel és azok funkcióival, a jelátadók és jelátalakítók rendszerével. A sorkapocslécekről szóló blokkon belül a kapcsolólécek használatáról és felépítéséről tudhat meg többet a tanuló.
A pneumatikus végrehajtó elemeket kapcsoló vezérlőelemek működése mellett a tanuló megismerkedhet a pneumatikus kapcsolási rajzokkal, azok felépítésével és a rajzokban használt általános jelölésekkel. Szóba kerül a vákuumtechnika, a végrehajtó elemek biztonságos működésének feltételei, a lehetséges üzemállapotok meghatározása és a biztonságos működés is.
A tananyag felvázolja a hidraulikus rendszerek felépítését, részletesen bemutatja a hidraulikus körben részt vevő egyes beavatkozóelemeket, ismerteti működésüket és alkalmazási lehetőségeiket a hidraulikában. A modern hidraulikus rendszerekben jelentős szerepe van az arányos vezérléstechnológiának, ezzel bővebben is megismerkedik a tanuló. Szó esik az arányos mágnes működési elvéről, valamint az arányos szelepek felépítéséről és a hidraulikus rendszerekben betöltött szerepéről is. A tananyag nagy hangsúlyt fektet a beavatkozóelemek gyakorlati működésének bemutatására, példákkal illusztrálva az egyes alkalmazási lehetőségeket.
A tanegységben szó lesz a beavatkozók irányított folyamatokra gyakorolt hatásáról, amelyben a mechatronikai végrehajtó elemek fontos szerepet játszanak. A piezomotoros átalakítók működési elve és a hozzájuk kapcsolódó számítások mellett a lengőcsévés végrehajtó elemek bemutatására is sor kerül. A mechatronikai végrehajtó elemek további csoportját alkotják a magnetostrikciós végrehajtó elemek, amelyek kapcsán a hernyómotor működése is bemutatásra kerül. A tananyag végén a mikrovégrehajtóelemekkel és a termikus végrehajtó elemekkel kapcsolatos alapokkal ismerkedhetnek meg a tanulók.
A tananyagegység bevezet a gépjárművek világítóberendezéseinek témakörébe. Részletesen felsorolásra kerülnek a gépjárművön előforduló világítóberendezések és az ezekre vonatkozó törvényi előírások. A tanuló megismerkedik különböző fényforrások típusaival és alkalmazásukkal, különböző gépjárművekben használt fényszórórendszerek típusaival és jellemzőivel, a dinamikus körülményekhez igazodó fényszórórendszerekkel és az ehhez kapcsolódó berendezések működésével. Szó lesz a LED-del kapcsolatos alapvető tudnivalókról és a technológia fényszórók esetében történő felhasználásáról, a fényszórórendszerek funkcióról. Megismerteti a tanulókkal a fényszórókat érintő szerelési munkák legfontosabb tudnivalóit. Végezetül a világítóberendezések ábrázolásáról is tanulhatunk a villamos hálózaton belül, áramkörök segítségével.
A fejezet célja bevezetni a tanulót a motorkerékpár motorok témakörébe. A motorkerékpárokban alkalmazott belső égésű motorok alapvető ismertetésén túl bemutatásra kerülnek a fizikai és műszaki alapok. Megismerteti a tanulót a gépjármű általános fizikai felépítésével és alkotórészeivel, a motorkerékpárokban használt kétütemű motorok ismertetésével, illetve a karosszériával kapcsolatos alapinformációk átadásával és típusokba sorolásukkal.
A modul a különböző fényforrások típusaival és alkalmazásukkal foglalkozik, előnyök és hátrányok ismertetésével kiegészítve.
A tananyag célja bevezetni a tanulót a járműismeret témakörébe. Elméleti alapozást nyújt a járműgyártás, és azon belül is a karosszériagyártás történetének rövid összefoglalásával. Megismerteti a tanulót a gépjármű általános fizikai felépítésével és alkotórészeivel. Bemutatásra kerül a gépjárművek funkcionális felépítése, kitérve a részfunkciók kérdésére is. A fejezet a karosszériával kapcsolatos alapinformációk átadásával és típusokba sorolásukkal foglalkozik. A tanuló megismeri a karosszéria kialakításával kapcsolatos legfontosabb alapelveket és tudnivalókat, részletezve a karosszéria egyes részeinek felépítését. Végezetül betekintést nyerünk a járműgyártás folyamatáról a présüzemtől a lakkozóüzemig.
A fejezet célja, hogy megismertesse a tengelykapcsoló jellemzőit, működését, a hajtásláncok részeit, feladatait.
Bemutatásra kerül a nyomatékváltó / sebességváltó jellemzői, feladatai, illetve a kézi működtetéstű valamint az automata sebességváltók működése.
A tananyag ismerteti a gépkocsik gyújtórendszereinek feladatkörét, megkülönböztetve a gyújtás és a gyújtásrendszer feladatait, kiegészítve az alapfogalmak ismertetésével. Bemutatásra kerül az áram- és feszültségváltozások különböző fajtái, a különböző gyújtótekercsek és azok szerkezeti felépítése és funkciója, illetve a primeráram kapcsolása.
A tanuló megismerkedik a gyújtás folyamatával, fontosabb szakaszaival és szabályozásával, elektronikai hátterével, a gyújtógyertyák felépítésével, használatával és legfontosabb fizikai értékeivel, a gyújtásjeladók (pl. Hall-jeladó) működésével, az izzítás problémakörével és a gyújtásrendszerrel végzett munka legfontosabb gyakorlati tudnivalóival, munkavédelmi kérdéseivel és az óvintézkedésekkel.
A tanuló megismerkedik a motorkerékpárok indítóakkumulátoraival kapcsolatos tanulmányaival, a savas akkumulátorok szerkezeti felépítésével, működésével és kiviteli változataival, a töltés és kisütés közben tapasztalható feszültségváltozások témakörével, illetve az akkumulátorok töltési lehetőségeit és jelleggörbéit mutatja be. A tananyag révén bemutatásra kerül a száraz töltetlen, a szárazan töltött és az elektrolittal töltött akkumulátorokkal kapcsolatos ismeretek és a modern indítóakkumulátorok jellemzőivel kapcsolatos fontosabb kérdéskörök.
A tananyag révén a tanuló megismerkedik a töltőrendszerek felépítésével és a generátor teljesítményigényével, a váltakozó áramú generátorok működési elvével és szerkezeti felépítésével, különböző háromfázisú generátortípusokkal, működésükkel és üzemi tulajdonságaikkal, a feszültségszabályozó berendezések feladataival, a generátorokkal való kapcsolatukkal és a mérések legfontosabb gyakorlati tudnivalóival, azok elméleti hátterével és hasznos tanácsokkal.
A tananyag bemutatja a kardántengelyek, tengelyhajtóművek működését, megismeri a diák a differenciálzárat, a differenciálművet, valamint betekintést nyer az összkerékmeghatjás működésébe.
A tanuló megismerkedik a menetdinamikával, kerékgeometriával, kormányszerkezetekkel, illetve a kormánymű, és a rásegítő erővel működő kormányrendszerekkel.
A tananyag bemutatja a kerekek és gumiabroncsok felépítésé, típusait, a gumiabroncsokra ható erőket és az ellenőrzések módjait.
A műhelyben készült filmekkel, animációkkal és egyéb médiákkal gazdagon illusztrált tananyag bemutatja a lengőkar, a tengelyek (első és hátsó) szerkezeti felépítését; a gördülőcsapágyak és tömítések jellemzőit; a rugózás feladatát, a lengéseket, a rugófajtákat és a lengéscsillapítókat valamint az ABC felépítését és működését.
A tananyag a szegecskötések fogalmával, alkalmazási területeivel, a szegecselési technológiával, azok előnyeivel, hátrányaival foglalkozik. Ismerteti a szegecselés egyik rokon eljárástípusát, a klincselést. Bemutatja annak alkalmazását, előnyeit, hátrányait és jellemző szerszámtípusait. A tanuló megismerkedik különböző ragasztóanyagokkal és azok járműgyártásban való felhasználásával. Bemutatásra kerül a korcolás technikája, egy lemezhajlításon alapuló kötési eljárás. A tananyag a népszerűbb kompozit anyagokat mutatja be, kitérve legfontosabb típusaik és jellemzőik ismertetésére. Végezetül a munkavédelem törvénykezési, szervezési és intézményi előírások által összeállt rendszere kerül ismertetésre.
Gépészet
A gépek – végső rendeltetésüktől függetlenül – tartalmazhatnak olyan kisebb szerkezeti egységeket, amelyek azonos funkciót látnak el. Ezeket gépelemeknek nevezzük. A tananyag célja bemutatni a gépelemek egy típusát, a kötéssel létrehozott gépelemeket, más néven a kötőgépelemeket. A kötőgépelemeken belül a tanuló képet kaphat a kötés fogalmáról, a kötéstípusokról, illetve részletesen megismerheti a csavarkötéseket, valamint az anyag végén a tartó-szorítókötésekről is informálódhat.
A rugók és a lengéscsillapítók a gépelemek fontos típusai. A rugók többek között a lökések és rezgések csillapításában, a gépelemek egymáshoz szorításában, a mechanikus energia tárolásában és a gépelemek egymáshoz szorításában játszanak jelentős szerepet. A lengéscsillapítók a mozgási energia hőenergiává alakításával működnek, segítségükkel például a gépjármű-karosszéria és a kerekek lengései gyorsabban csillapodnak. Ebben a tanegységben ennek a két gépelemnek a fogalmával, funkciójával és fajtáival ismerkedhetnek meg a tanulók.
A tananyag célja, hogy bemutassa a tengely és csapágy gépelemek típusait, működését, a rájuk ható erőket. A tananyagegység lényegi információt tartalmaz a tengelyek és csapágyak felhasználási területeiről, miközben felsorakoztatja az adott gépelem működésének előnyeit és hátrányait.
A tengelykapcsolók és a fékek a gépelemek fontos típusai. A tengelykapcsolók az erőátviteli tengelyek közötti energiaátvitelre szolgálnak, míg a fékek a mozgó tömegek sebességének csökkentésére, a tömegek álló helyzetben való rögzítésére. A tanegység célja, hogy megismertesse a tanulókat a tengelykapcsolók és a fékek különböző fajtáival, típusaival és bemutassa ezek működését.
A tananyag célja, hogy bemutassa a hajtások főbb fajtáit, például a szíjhajtást, a fogaskerékhajtást, a csigahajtást és a lánchajtást. Ezenkívül a tananyag ismereteket közöl a hajtóművekről, azok főbb fajtáiról, működéséről.
A tanuló megismeri a műanyagok tulajdonságait, osztályozását és az előállításának módjait. A tanegység bemutatja a technikai szempontból lényeges műanyagokat, valamint a szerkezeti ragasztóanyagokat, és tárgyalja a műanyagok alakíthatóságát is.
A tananyag célja, hogy megismertesse a tanulóval a nagy szilárdságú nemfémes szerkezeti anyagok csoportjába tartozó kerámiákat és kompozitokat. Mivel mindkét anyagtípus dinamikus fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben, a tananyag fő hangsúlya a kerámiákon belül azok ipari felhasználására, a kompozitok esetében pedig a legújabb és leggyakoribb anyagtársításokra helyeződik.
A gyártás során felhasználásra kerülő, de a késztermékben már nem fellelhető segédanyagok, mint a csiszoló- és polírozóanyagok, a kenőanyagok, az edzőközeg, a vágó- és hűtő-kenő olajok típusainak, használatának és alkalmazási területeinek bemutatása.
A tananyag célja bemutatja a fémes szerkezeti anyagokat és azok tulajdonságait. Bővebb szó esik a fémes kötésekről, a fémek kinyeréséről, szerkezeti sajátosságairól, mechanikai, fizikai és kémiai tulajdonságairól.
Bemutasra kerül a fémek kristályosodásának folyamata, az ötvözők különféle hatásai, emellett pedig ismerteti a lehűlési görbékből kiolvasható adatokat.
Ebben a tanegységben a leggyakrabban alkalmazott szerkezeti fém, vagyis a vas ötvözeteivel, kiemelten az acél és az öntöttvas előállításával, tulajdonságaival és felhasználási területeivel ismerkedhet meg a tanuló.
A tananyag célja, hogy a tanuló mélyebb ismereteket szerezzen az acélok típusairól, illetve azok csoportosítási szempontjairól. Kiemelt szerepet kap az acélfajták rövid jellel, illetve számjellel történő jelölése, és ezek szabályai.
A vasalapú szerkezeti anyagok, a vasfémek (amelyeket feketefémeknek is neveznek) a vas kémiai elemből származnak. Az összes többi fém a nemvasfémek, vagy ismertebb nevükön a színesfémek csoportjába tartozik. Ebben az anyagban a tanuló részletesen megismerheti a legfontosabb színesfémeket: az alumíniumot és a rezet, valamint ezek ötvözeteit. Emellett összefoglalóan tanulhat olyan további fontos színesfémekről, mint a titán, a magnézium, az ólom, az ón és a cink.
A tananyag célja, hogy bemutassa a porkohászatot azáltal, hogy átfogó ismereteket nyújt a fémporok előállítási technológiáiról és a szinterezésről. Ismerteti a porkohászatban rejlő előnyöket és hátrányokat. Betekintést nyújt a szinterezett munkadarabok utókezelésébe, és megismertet különféle szinterezett szerkezeti anyagokkal.
A tananyag átfogó ismeretet ad a korrózió fogalmáról, megjelenési formáiról és a korrózió során lezajló kémiai és elektrokémiai folyamatokról. A korrózió bemutatása mellett részletesen szól a korrózió megelőzéséről, az aktív és passzív korrózióvédelemről is.
A tanegység célja, hogy bemutassa a vezérlés, a pneumatika és a hidraulika alapjait.
A tanuló betekintést nyer részletesen a karbantartással összefüggő elvégzendő feladatokba. Megismeri azokat az adalékanyagokat, melyek szükségesek az üzemeltetéshez, és speciális témakörként külön tanul az EML-CNC család karbantartásáról.
A tanulót bevezeti a tananyag a hegesztés alapismereteibe, tanul a varratképzésről, megismeri a vonatokozó szabványokat, tanul a műszaki rajz hegesztés specifikus részleteiről, illetve a hegesztési művelettel járó hő- és fémtani folyamatokat ismeri meg.
A tanuló megismeri a Hegesztési Biztonsági Szabályzatát, a védőeszközöket. Megtanulja, hogyan előzhetőek meg a balesetek illetve megismeri a tűz-, munka- és környezetvédelmi előírásokat.
A tanuló megismeri szerkezeti anyagok legfontosabb típusait, azok jelölését, csoportosítási lehetőségeit. Megismeri a különböző vágásokat, daraboló eljárásokat. Megtanulja továbbá előkészíteni a felületeket és hegesztési éleket a további munkához. Végül a mérőműszerekről tanulhatunk.
A modulok segítségével bemutatásra kerülnek az ívhegesztési eljárások, a hegesztéshez használt hozag és segédanyagok. A tanuló megtanulja a hegesztőberendezések biztonságos üzembe helyezését, a helyes illesztési eljárásokat és az előmelegítési szabályokat. A hegesztett kötések roncsolásos és roncsolásmentes viszgálatai is elsajátításra kerülnek.
A tanuló a termékek geometriai követelményeivel (GPS – Geometrical Product Specifications) kapcsolatos legalapvetőbb ismeretekről kap áttekintést. Tanulhat a GPS-szabványrendszerről, a lokális, globális és a rangsor szerinti méretekről, valamint a különböző módosítószimbólumokról. A tananyag foglalkozik a méret-, alak- és helyzettűrések rajzon történő jelölésével és ellenőrzésével, az alak- és helyzetvizsgálattal, 14 tűrésfajtával, illetve a síkfelületek és szögek ellenőrzésével. Bemutatásra kerül az alakellenőrzés alakmérő készülékeken, a menet és a kúpellenőrzés is.
Ebben a fejezetben a tanuló a felületi érdességgel kapcsolatos alapvető fogalmakkal, a felületek legfontosabb paramétereivel, a különböző érdességi paraméterek méréséhez szükséges eszközökről, a műszaki rajzokon történő szabványjelöléssel és a mérési jegyzőkönyvről tanulhat.
A tanuló megismerheti a bevontelektródás kézi ívhegesztés menetét, az előnyeit és hátrányait, illetve a főbb alkalmazási területeit. Bemutatásra kerül a hegesztőív kialakulása, főbb tulajdonságaik, valamint az íverők. Az ívhegesztő áramforrásokról és a hegesztővezetékekről is fog ismereteket kapni a tanuló.
Ebben a részben a tanuló megismerkedhet az elektróda részeivel, méreteivel, általános jellemzőivel és különböző feladataival. Bemutatásra kerül a kézi ívhegesztés technológiája, illetve a legfontosabb varrattípusok (tompa-, sarok-, átlapolt és hevederes, horony-, él- és peremvarratok). A tanuló megtanulja a kézi ívhegesztés során felmerülő alapvető előírásokat és követelményeket (pl. hegesztendő anyag előkészítése, hegesztőberendezés be- és kikapcsolása, üzembe helyezése, áramerősség megválasztása, ív gyújtása és megszakítása, helyes elektródatartás).
A tananyag bemutatja a fékek feladatait, működési elvét, a fékberendezések típusait, felépítését. Megismerteti az ide vonatkozó törvényi előírásokat. A fékezés folyamatát igényes és látványos grafikai bemutatók teszik könnyen megérthetővé. A tananyag részletesen elmagyarázza a különböző típusú fékberendezéseket, azok működéseit. Átfogó képet alkot a fékekkel kapcsolatos ismeretről, logikus sorrendben egymásra épülő blokkokban.
Informatika és távközlés (soft)
A tanuló olyan önismerettel kapcsolatos alapfogalmakat sajátíthat el, mint az énfogalom és az önértékelés, majd megtanulhatja, hogy hogyan lehet megvédenie a saját magáról kialakított képet. A tanuló gyakorlati tanácsokat kaphat arról, hogyan tudja a leghatékonyabban bemutatni saját magát. Hasznos tippek derülnek ki az önérvényesítéssel, illetve az énmárka kialakításával kapcsolatban. A tanuló megismerheti a motiváció fogalmát, illetve ehhez kapcsolódva a Maslow-féle motivációs modellt. A tanuló egyéni gyakorlatokon keresztül mélyítheti el a tananyagban tanultakat, illetve ezeken keresztül fejlesztheti az önismeretét.
A tanuló tovább bővítheti az önismerettel kapcsolatos ismereteit két új fogalom az énidentitás és az önmeghatározás bemutatásával. A tanuló megismerheti az önszabályozás fogalmát és előnyeit, majd a hatékony önszabályozást segítő módszereket próbálhat ki. A tanuló a Maslow-féle modell felelevenítése után részletesen ismerheti meg a McClelland- és a Herzberg-féle motivációs modelleket. A tanuló egyéni és csoportos feladatok segítségével mélyítheti el a tananyagban tanultakat, illetve fejlesztheti tovább az önismeretét.
Az emberi kommunikáció jellemzőinek és alapfogalmainak megismerése, a verbális és non-verbális kommunikáció fajtái. Különféle kommunikációs stílusok bemutatása, az asszertív kommunikáció jellemzői, a win-win szituáció, az én-üzenetek, a személyes hatékonyság fogalmának megismerése. Az emlékezetes és az unalmas előadás jellemzői, a történetmesélés ereje, a hatásos nyitási technikák elsajátítása, a kulcsüzenet fogalma, kapcsolat a közönséggel. A tervezési szakaszok megismerése, a kulcsüzenet kiválasztása, a forrásfelhasználás szabályai, a prezentáció felépítése, induktív és a deduktív érvelés, a lineáris és a gondolattérkép-alapú prezentáció.
A kommunikációs alapismeretek átismétlése, kommunikációs hibák és a kommunikáció alappillérei, az aktív figyelem fogalma, a non-verbális jelzések tudatos használata, a visszajelzés fontossága. A vitakultúra fogalma és hét szintje, a kritikus vita fogalma, a véletlen és szándékos érvelési hibák megismerése. A retorika fogalma és a történeti háttere, a beszéd felépítésének lépései. A hatásos prezentáció felépítésének elemei (köszöntés, csali, kulcsüzenetek, következtetés), valamint az ábrák és a szöveg optimális arányának megtervezése. A tervezés fontossága, az időbeosztás és a priorizálás elsajátítása, sürgős-fontos mátrix készítése, az induktív és a deduktív érvelés felépítése, forgatókönyv készítés, az előadó szerepének megértése. A különféle időtartamú prezentációk megismerése, a pitch jellemzői, a gyakorlás fontossága, helyszínbejárás és technikai tesztelés, felkészülés váratlan helyzetekre, moderációs technikák elsajátítása.
A tanuló megismerheti a csapat, illetve a csapatmunka fogalmát, majd a tér-idő függvényében tudhatja meg, hogy milyen különböző módokon lehet csapatban együttműködni, valamint, hogy ezt milyen úgynevezett kollaborációs eszközök segítik. A tanuló a Belbin-féle szereptípusok bemutatásán keresztül ismerheti meg a csapaton belüli lehetséges szerepeket. Megismerheti az együttműködést akadályozó csapaton belüli versengést, illetve tanácsokat kaphat ennek kezeléséhez. A tanuló támpontokat kap ahhoz, hogy a csapaton belüli kommunikáció és információáramlás hatékonyan valósulhasson meg.
A tanuló megtudhatja, hogy mik azok a kompetenciák, illetve azt, hogy ezek hogyan járulnak hozzá az együttműködés sikeréhez, továbbá, hogy mit jelent a konformitás, mitől függ a csapattagok engedelmeskedése, valamint milyen tulajdonságok jellemeznek egy jó vezetőt. Megismerheti a csapatfejlődés szakaszait, valamint a Kübler-Ross-féle modellen keresztül a csapatot érintő változások feldolgozását, valamint megismeri, hogy mi az a team mentális modell.
A fejezet célja, a projekt definíciójánakn és négy fő fázisának megismerése. Megtanulja, hogyan épül fel a projekt, megismeri a tervezési folyamat lépéseit, a projektfeladat jellemzőit, illetve a költségkeret és a határidő fontosságát. A fejezet bemutatja a menedzsment és a menedzser fogalmának a különbségét, megismerteti a projektmenedzsment definícióját.
Célja, a projekt jellemzőinek átismétlése, a projektek négy fő fázisának bemutatása éles projekten keresztül. Ismerteti a projektcsapat megszervezését, annak optimális összetételét, a tagok kiválasztásának szempontjait. Bemutatja a vízesés modell és az agilis modell jellemzőit, a kettő közötti legfontosabb különbségek meghatározását. Bemutatásra került az Agilis Kiáltvány és a Scrum-folyamat, annak szerepkörei, a ceremóniák és a dokumentumok megismerése.
Elektronika és elektrotechnika
A tananyag a kondenzátorok kapacitásának kiszámítását mutatja be párhuzamos és soros kapcsolásuk esetén. Megismerteti a kondenzátorokat jellemző paraméterek jelentését és értékeit, valamint a különböző kivitelű kondenzátorok felépítését is.
Célja, hogy átfogó képet adjon a váltakozó áramú és többfázisú hálózatok létrejöttéről, és legfontosabb jellemzőiről. A tananyag bemutatja a soros és párhuzamos rezgőköröket egyaránt. Ismerteti a rezonancia és a rezonanciafrekvencia fogalmát és bepillantást enged a zárókörök és szűrőkörök mindennapi használatába. Részletesen tárgyalja a különböző szűrőkapcsolásokat (alul- és felüláteresztő RL és RC szűrők). Bemutatja, hogyan jön létre háromfázisú váltakozó áram, részletezi a csillag- és hármszög kapcsolást, a teljesítményt szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés esetén, a teljesítménymérést, valamint kitér a lehetséges vezeték hibákra. Ismerteti a kompenzáció fogalmát, és a kompenzálási módokat, a kompenzáló kondenzátorok méretezését, a hangfrekvenica záró-köröket és a kompenzációt nem-szinuszos áramok esetén.
A tananyag első része az optoelektronikai alkatrészek és műveleti erősítők felépítését és működését, valamint a digitális vezérléstechnikában alkalmazott logikai műveleteket és alkatrészeket mutatja be. Ezt követően megismerteti a teljesítményelektronika alapfogalmait és területeit. Részletesen tárgyalja az egyenirányító áramkörök működését és sorra veszi a legfontosabb teljesítményelektronikai alkatrészeket mint a tirisztor, GTO tirisztor, triak, diak és az IGBT.
A tananyag megismerteti a tanulót az analóg elektronika alapfogalmaival. Bemutatja a digitális és analóg mérőműszerek egyes fajtáit, ezek működését. Szerepelnek benne a mérőhidakkal, mérőváltókkal, fogyasztásmérőkkel kapcsolatos ismeretek. Részletezi az oszcilloszkópok működését, kezelését.
Közlekedés és szállítmányozás
A tananyag által megismeri a tanuló a kereskedelempolitika alapvető feladatait, irányzatait és eszközeit. Bemutatásra kerül a külkereskedelmi ügyletek fajtái és jellemzői, illetve betekintést nyernek az Európai Unióba történő behozatali eljárás folyamatába, megismerik a vonatkozó vámeljárásokat, valamint az ehhez kapcsolódó alapfogalmakat.
A tanuló megismeri a különböző fizetési eszközöket, fizetési módokat és ezek feltételeit, folyamatát. Betekintést nyernek a magyarországi bankrendszerbe, és képet kapnak arról, hogy mi a bankok szerepe a nemzetközi pénzügyi folyamatokban.
A tanuló megismerkedhet különböző klauzulák fogalmával, csoportosításával, valamint képet kaphat arról, hogy a gyakorlatban hogyan használják a különféle szokványokat.
Ebben a részben a tanuló megismerkedik a vámjog fontos alapfogalmaival, az export és import menetével, illetve azokkal a dokumentumokkal, amelyeket a vámkezelés során előforduló különböző helyzetekben szükséges alkalmazni.
A tanuló megismerkedhet Magyarország főbb közlekedésföldrajzi jellemzőivel, továbbá közúti és vasúti hálózatának, valamint vízi és légi közlekedésének jellegzetességeivel. Bemutatja az Európai Unió által kijelölt tíz TEN-folyosót, a hálózat felépítését, valamint az EU-tagországokon kívüli fejlesztés irányait.
A fejezet célja a magyarországi és európai közúthálózat és a hazai áruforgalom szempontjából jelentős európai logisztikai központok bemutatása.
A tananyagegység ismerteti a szállítmányozáshoz kapcsolódó alapfogalmakat, illetve bemutatja, hogy mi a különbség a szállítás, a fuvarozás és a szállítmányozás között. Bemutatásra kerülnek a fuvarozáshoz és a szállítmányozáshoz kapcsolódó jog fogalmakat (pl. őrizeti időszak, vétkességi felelősség, stb.) ismertet. Ismertetésre kerül a szállítmányozók feladatköre, valamint bemutatja az MSzSz és a FIATA működését. Végezetül támpontokat nyújt az ideális árutovábbítási mód kiválasztásához.
Bemutatásra kerül, hogy miért érdemes szállítmánybiztosítást kötni az árutovábbítás megszervezésekor.
A tanulók megismerik a kockázatok, valamint a biztosítható károk típusait, illetve a különös kár és a közös hajókár fogalmát.
Megismerkednek az Institute Cargo Clauses által meghatározott fedezeti formákkal és árutípusokkal.
A szállítmánybiztosi szerződés megkötésének és a kártérítési eljárás egyes lépései bemutatásra kerülnek.
A tanuló megismerheti a vasúti pálya korszerűségi szintjét, a vasúti biztosítóberendezés funkcióját, valamint a magyarországi utas- és áruforgalom nagyságát.
Bemutatásra kerül a magyarországi vasúthálózat története és jellemzői, emellett a tanuló képet kap a főbb vasútvonalakról és a vasúti határátkelőhelyekről.
Ismertetésre kerülnek a Magyarországon áthaladó, nemzetközi összeköttetést biztosító vasúti útvonalak.
Végezetül, a logisztikai szolgáltatóközpontok kialakításával, feladataival, valamint az ott használatos rakodóeszközök és csomagológépek használata is elsajátításra kerül.
A tananyag ismerteti a vízi közlekedés rövid történetét, a belvizek osztályozását, valamint Magyarország belvízi hálózatát és nemzetközi hajók fogadására alkalmas kikötőit.
Bemutatásra kerül a fontos, áruforgalmi és logisztikai szolgáltatóközpontként funkcionáló magyarországi kikötők jellemzői és felszereltsége.
A tananyag megismerkedik Európa belvízi hálózatát és hajózható csatornával, az Európát határoló tengerekkel, valamint a Magyarország szempontjából fontosabb tengeri kikötőkkel és kompjáratokkal.
Végezetül bemutatásra kerül, hogy milyen logisztikai feladatokat kell ellátniuk a tengeri kikötőknek, és ezekhez milyen felszereltséggel kell rendelkezniük.
Bemutatásra kerülnek a légi közlekedéssel kapcsolatos alapvető tudnivalók: a repülőterek típusait, valamint a légi közlekedés sajátos szempontjai.
Ismertetésre kerülnek Magyarország repülőterei és a HUFRA-rendszer, valamint Európa főbb repülőterei és a HUB-rendszer.
A tananyag által a tanuló megismeri a vasúti árutovábbítás jelentőségét a múltban és a jelenben, illetve a vasúti árutovábbítás belföldi, majd nemzetközi szabályozását is. Ismertetésre kerül a vasúti fuvarozási szerződés megkötésének lépései a kocsimegrendeléstől kezdve az utólagos rendelkezésekig. Szemlélteti a CIM-, az SzMGSz- és a CÍM/SzMGSz-fuvarlevelek alkalmazását. Végezetül a tananyag bemutatja a vasúti fuvarozási díj kiszámítását, valamint a szállítmányozó feladatait a vasúti fuvarozás megszervezésében.
A tananyag ismerteti azokat a szabályokat, amelyek az áruk magyarországi közutakon való továbbítására vonatkoznak. Bemutatásra kerülnek a közúti árutovábbítást szabályozó nemzetközi egyezmények. Ismertetésre kerülnek a belföldi és a nemzetközi árutovábbításban használt közúti fuvarozási engedélyek. Végezetül, a közúti fuvarozás szerződésének a megkötése, illetve az ehhez kapcsolódó feladatok és a CMR-fuvarlevél alkalmazásával is megismerkedik a tanuló.
A tananyagban megismerkedünk a raktárak fogalmával és azok különféle felosztásával, emellett betekintést ad a különféle tárolási típusok jellemzőibe is. A modulokban a tanulóval megismerteti a nemzetgazdaság fogalmát, a termelési tényezőket, valamint a magyar nemzetgazdaság jellemzőit is. Bemutatásra kerülnek a raktárak különféle szempontok szerinti csoportosítása. Megismerkedünk az ellátási lánc fogalmával, azok jellemzőivel, valamint a raktárakkal szembeni elvárások és követelmények sokaságával is. Szó lesz a raktárak funkcionális csoportosításáról, a kihelyezett raktárakról, valamint a központosított és a nem központosított raktárak jellemzőiről is.
Ez a modul a raktározás jelentőségét és a raktározási folyamatok részegységeit ismerteti. Bemutatásra kerülnek az áruátvétel fogalma, típusai, eszközei és lebonyolítása, valamint az áruátvétel bizonylatai. A tanulóval megismerteti a komissiózás előkészítését, a komissiózási stratégiákat, a komissiózóeszközöket, a komissiózási rendszerek csoportosítását, valamint a bizonylat nélküli komissiózást. Megismerteti a készlet és a készletmozgás fogalmát, a készletet emelő, illetve csökkentő eseményeket, valamint a készletnyilvántartás és az árukiadás bizonylatait. Betekintést nyerünk a leltározás előkészületeibe, típusaiba, a leltáreredmény fajtáiba, illetve szó esik a leltári dokumentumokról, a leltár utáni teendőről, valamint foglalkozik a felelősség kérdésével is. Megismerteti a leértékelés fogalmát, eszközeit, okait, szabályait és okmányait, illetve szó lesz a selejtezésről, milyen szabályokat kell követni a selejtezés során, mikor kerülhet rá sor, hogyan zajlik a folyamat, és milyen dokumentumok szükségesek hozzá.
A tanuló megismerheti a légi fuvarozás sajátosságait, a légi fuvarozást szabályozó, különféle nemzetközi egyezményeket. Bemutatásra kerülnek a légi közlekedést szabályozó legjelentősebb nemzetközi szervezetek (IATA, ICAO) tevékenységei. Végezetül, a légi szállítmányozói feladatköröket, a fuvarozási szerződés megkötését és az AWB alkalmazását is megismerteti a tanulóval.
Ez a modul ismerteti a belvízi áruforgalom adottságait és lehetőségeit, valamint a folyami áruszállítással kapcsolatos fogalmakat. Bemutatásra kerül a belvízi árufuvarozás nemzetközi és magyarországi jogi szabályozás is. Végezetül, a tananyag bemutatja a fuvarozási szerződés jellemzőit, valamint a fuvarozó és a feladó kötelezettségeit és felelősségét, a folyami árufuvarozás okmányait, a fuvarlevelet és a fuvarkötvényt is.
A modul célja, hogy a tanulóval megismertesse a tengeri árufuvarozás szerepét, annak előnyeivel és hátrányaival együtt. A fejezet a tengerhajózás jogi szabályozását mutatja be a különböző nemzetközi szabályozások összehasonlításán keresztül. Szó esik a tengerhajózás formáiról és a különböző formák esetében alkalmazott szerződésekről.
A tanuló megismerheti a veszélyes áru fogalmát, az ezek továbbításához szükséges szabályokat és okmányokat, illetve a veszélyes áruk ENSZ/UN és GHS/CLP szerinti csoportosítását. Bemutatásra kerülnek a veszélyes áruk csomagolásával kapcsolatos alapvető szabályok, és a biztonságos tárolásukat lehetővé tevő tárolóeszközök. Végezetül a modul ismerteti az egyes közlekedési ágazatok veszélyes áru-továbbítására vonatkozó speciális szabályait.
A modul célja, hogy a tanulóval megismertesse veszélyes áruk tárolásával kapcsolatos ismereteket. Szó lesz a szokásosnál nagyobb odafigyelést igénylő áruk tárolásáról. Ismerteti az áruk csomagolásával kapcsolatos ismeretek, illetve az áruk azonosítására és nyomon követésére használt különböző technikákat.
A tanuló megismerheti a darabáruk és ömlesztett áruk jellemzőit, és az ezek raktározásával, mozgatásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, illetve a folyadékok és gázok leggyakoribb tárolási és szállítási módszereit. Bemutatásra kerül a halomban és az asztagban történő árutárolás, a máglyás tárolás, a kötötthelyes és a szabadhelyes tárolás. A tananyag ismerteti a raktári tárolóállványok típusait, bemutatja anyaguk és kialakításuk szerint. A tanulók megismerkednek a magasraktárak legfontosabb jellemzőivel, csoportosításukkal, illetve a rakodólapok (raklapok) használatának előnyeivel és hátrányaival is.
Ebben a fejezetben az anyagmozgatás hagyományos és rendszerszemléletű értelmezését, valamint az anyagmozgatás fajtáit ismerheti meg a tanuló. A tanuló képet kap az anyagmozgatás eseteiről, az anyagmozgató rendszerek csoportosításáról, valamint megismerkedhet a tervezési folyamatok szakaszaival, és az anyagmozgató rendszerek irányításába is betekintést nyerhet. Bemutatásra kerül az anyagmozgató rendszerek alrendszerei, szállítóelemei, illetve az anyagmozgató rendszer jellemzőiről, valamint a jellemzők kapcsán magának az anyagáramlásnak a számszerűsíthető tényezőiről és mutatószámairól is szó lesz. A fejezet ismerteti az állványkiszolgáló targoncák alapjellemzőit, valamint az állványkiszolgáló gépek kialakítását, biztonságos üzemeltetését. Végezetül, a tanuló megismerkedik a mérőeszközök típusaival, a mérőeszközökkel szemben támasztott követelményekkel, valamint a hitelesítéssel és a kalibrálással is.
A tanuló a közúti továbbítás nemzetközi árutovábbításban játszott szerepét ismerheti meg. Támpontokat kap a különböző fuvarfeladatokhoz szükséges fuvareszközök kiválasztásához. Elsajátíthatja a rakodási tervek készítését. Végezetül példafeladatokon keresztül gyakorolhatja a rakodási tervek készítését.
A tanuló megtudhatja, hogy hogyan lehet meghatározni egy-egy fuvarfeladat útvonalát, hogyan lehet kiszámítani a közúti árutovábbítás lebonyolításához szükséges útdíjakat és megismeri a fuvardíj összetevőit.
Itt a tanuló az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁR) működését ismerheti meg. Megismerkedik a gyűjtőforgalom előnyeivel és hátrányaival, a gyűjtőraktárak feladataival, hogy milyen feladatokat kell ellátni a szállítmányozónak a gyűjtőforgalom szervezése során.
Bemutatásra kerül, hogy miért tölt be egyre jelentősebb szerepet a légi árufuvarozás a nemzetközi kereskedelemben, illetve miért pótolhatatlan az alkalmazása. A tanuló megismerkedik a légi árutovábbítás különböző színtereivel. Ismerteti, hogy kik vesznek részt a légi árutovábbítás folyamatában, és milyen felelősségi köreik vannak. Majd lépésről lépésre bemutatja a CCS szabályozott teheráru-kiszolgálási rendszer működését.
Megismerhetjük a tengeri árutovábbítás jelentőségét, a külkereskedelmet általánosan meghatározó tényezőket, valamint néhány olyan adatot, amelyek Magyarország külkereskedelmét jellemzik. Ismerteti Európa néhány közlekedésföldrajzi jellemzőjét, majd a kikötők áruforgalmi és logisztikai szolgáltatásait, végül pedig az elhajózási kikötő megválasztásának szempontjait. Bemutatásra kerül, hogy milyen szempontok szerint kell eljárni a megfelelő kereskedelmi forgalmat lebonyolító tengeri hajó kiválasztásánál, milyen műszaki jellemzőket szükséges ehhez figyelembe venni, valamint azt, hogy milyen típusokba sorolják és hogyan osztályozzák a tengeri hajókat. Végül megtanulhatják, hogyan alakulnak a díjszabások a tengeri árutovábbításban, valamint a szállítmányozói munkafolyamat lehetséges lépései is áttekintésre kerülnek.
A tananyag megismerteti a tanulókat a marketing fogalmával, és azzal, hogy a marketing milyen szerepet játszik a cégek, vállalatok életében. Bemutatásra kerül a marketing kialakulása és főbb fejlődési szakasza, a modern marketing fogalma, valamint a piacorientált vállalatvezetés sajátosságai. Részletesen a tanuló elé tárulnak a termékpolitika, az árpolitika, az értékesítési politika és a marketingkommunikáció jellemzői, valamint a termék és a szolgáltatás közötti különbségek. A tananyag érinti a marketingmix elemeit.
A tananyag a piac felépítésével, a piaci pozíciókkal, a különböző piaci szerkezeti formákkal, piaci szereplőkkel foglalkozik. A tanuló megismerheti a piacszegmentálás célját és folyamatát, a piackutatás feladatát, lépéseit, valamint a célpiacválasztási módszereket.
A tananyag bevezeti a multimodális és a kombinált árutovábbítási rendszer fogalmát, valamint ismerteti a főbb jellemzőiket. A kombiterminál fogalmának bevezetésével, illetve annak bemutatásával megismerkedik a tanuló, illetve azzal, hogyan működnek ezek az áruforgalmi csomópontok. A blokk anyagát képezik a különböző rakodási technológiák, valamint a helyhez kötött és a mobil rakodóeszközök főbb fajtái is. Részletesen bemutatásra kerülnek az egységrakományképző eszközök jellemzői.
A tananyag része a közúti-vasúti kombinált árutovábbítási lehetőségek különböző formáinak ismertetése, megszervezésük és lebonyolításuk bemutatása, valamint annak elemzése, milyen előnyökkel jár ezeknek az árutovábbítási rendszereknek az alkalmazása. Bemutatásra kerül a szárazföldi-vízi, illetve a folyami-tengeri kombinált árutovábbítási rendszerek különböző formái. Végezetül, a tananyag összefoglalja a szállítmányozó multimodális és kombinált árutovábbítási rendszerben betöltött szerepét, és egy esettanulmány segítségével részletesen bemutatja egy kombinált árutovábbítási folyamat szükséges lépéseit.
A tananyag a vasúti árutovábbítással kapcsolatos alapvető ismereteket veszi sorra. Ismerteti, hogy milyen előnyei, illetve hátrányai vannak a vasúti fuvarozásnak, valamint azt, hogy milyen mértékben vesz részt az ágazat a nemzetközi áruforgalom lebonyolításában. Ismertetésre kerülnek a vasúti pályák alapvető tulajdonságai, a vasútállomások főbb egységei, valamint a vasúti kocsik típusai. Bemutatásra kerül, hogy mi mindenre kell ügyelni a vasúton továbbított küldemények feladásakor. Kiderül, hogyan lehet fuvarkalkulációt készíteni az E-Freight rendszer segítségével, valamint megtudhatják a tanulók azt is, hogyan néz ki egy jól átgondolt rakodási terv. A tananyag utolsó részében az előzőekben bemutatott szállítmányozói feladatokat gyakorolhatják a tanulók.
Ez a rész a díjszabási rendszerekkel kapcsolatos alapvető ismereteket mutatja be. Ismerteti, hogy mi mindent tartalmaznak a díjszabások, milyen elemekből tevődik össze a vasúti fuvardíj, valamint kiderül az is, hogy milyen különböző tömegekkel kell számolni a vasúti árutovábbítás során. Bemutatásra került, hogy mi mindenre kell ügyelni a kocsirakományú küldemények fuvarköltségeinek a meghatározásakor, majd gyakorlati példákon keresztül mutatja be a fuvarkalkuláció készítéséhez szükséges alapvető számításokat. Végezetül, az intermodális fuvarozás előnyeit, illetve az intermodális fuvarozási egységek típusait ismerheti meg a tanuló, majd gyakorlati példákon mutatja be, hogyan lehet elkészíteni ezeknek az eszközöknek a fuvarkalkulációját. A tananyag utolsó részében az előzőekben bemutatott szállítmányozói feladatokat gyakorolhatják a tanulók.
A tananyag a raktárnyilvántartás számítógépes rendszerét, a raktárnyilvántartás adatszolgáltatási kötelezettségeit és lehetőségeit, valamint a raktárirányító és a raktárkezelő szoftver használatát és funkcióit mutatja be.
A tananyag a raktárirányítás meghatározását, a jellegzetes raktárirányítási folyamatok módszereit mutatja be, emellett kitér egy általános használatú raktárirányítási szoftver megismertetésére is.
Kereskedelem
Ebben a tananyagban Magyarország üzleti geopolitikai helyzetéről kap áttekintést a tanuló. Először az Európai Unióról, annak világkereskedelemben betöltött szerepéről tanul a diák, majd az EU nemzetközi kereskedelméről lesz szó, megismerve a harmadik országokkal folytatott kereskedelem sajátosságait és a legfontosabb export- és importpartnereket is megtanulhatja a tanuló.
A tananyag Magyarország külgazdasági stratégiájáról, vagyis a 2019-es Nemzeti Exportstratégiáról szól, amely rövid és középtávra fókuszál, egészen 2030-ig. Célja a hazai vállalkozások exportban való részesedésének növelése. Először tehát a stratégia kerül bemutatásra a konkrét célkitűzések és a kapcsolódó célintézkedések mentén. Ezután azokról a területekről, ágazatokról és piacokról olvashat a tanuló, amelyeknél lehetőség nyílik az export bővítésére. Ezeken a témákon keresztül megismerheti a tanuló a magyar gazdaság sajátosságait; a hazai kis- és középvállalkozások exporton belüli részarányának emeléséhez kötődő célkitűzéseket; a célkitűzések elérése érdekében tervezett állami támogató intézkedéseket; a stratégia elsődleges fókuszágazatait; a figyelemre méltó célpiacokat; illetve az ágazatok és a piacok együttes vizsgálatának eredményeit.
A tanuló megismerkedik a nemzetközi kereskedelemben használt Incoterms 2020 szokásjog elemeivel, valamint a különböző fuvarparitások alappilléreivel és típusaival. Fókuszba kerülnek az eladó és a vevő költség- és kockázatvállalási kötelezettégei, a kárveszélyátszállás, valamint az is, hogy mire érdemes figyelni az Incoterms alkalmazása során. Arról is képet kaphatunk, hogy milyen kérdéseket nem szabályoz ez a szokásjog.
A fuvarparitás-típusok közül megismerhetők az egypontos fuvarparitások; a kétpontos fuvarparitások; a tengeri vagy belvízi szállítmányozásra vonatkozó szokásjog elemei; illetve a multimodális fuvarozásra vonatkozó Incoterms záradékokkal.
Megismerheti a tanuló, hogy a Bécsi Vételi Egyezmény értelmében milyen tartalmi megkötések vonatkoznak egy nemzetközi adásvételi szerződésre, azaz melyek azok a pontok, amelyeket a szerződő feleknek világosan rögzíteniük kell a nemzetközi kereskedelmi szerződésekben. Áttekintést kap a tanuló, hogy milyen kötelezettségei és jogai vannak az eladónak vagy exportőrnek és a vevőnek vagy importőrnek az egyezmény szerint; mi minősül a külkereskedelmi szerződés megszegésének; milyen gyakori hibák, hiányosságok vezethetnek szerződésszegéshez.
A tananyagban a külkereskedelem résztvevői ismerhetők meg. Fókuszba kerül a közvetítők képviseleti szerepe, az esetlegesen felmerülő kizárólagosság elve, illetve a – megbízási jogviszonyt is tartalmazó – közvetítői szerződésben rögzített kötelezettségek bemutatása.
A tananyagban a külkereskedelmi ügyletkötés folyamatát és szakaszait ismerheti meg a tanuló. Először általános információkat sajátíthat el a külkereskedelmi ügyletek legfontosabb jellemzőivel kapcsolatban, hogy utána könnyebben megérthesse az ügyletkötés folyamatának három szakaszát: az előkészítést, a szerződés megkötését és a szerződés teljesítését. Az ügyletkötési szakaszokban ismerheti meg: a felek érdekeit, a kockázatokat, a szerződéstípusokat, valamint a jogokat és kötelezettségeket.
A tananyagban megismerheti a tanuló, milyen fizetési és finanszírozási módok, biztosítékok, biztosítások léteznek a nemzetközi kereskedelem eljárásainak, szokványainak és jogszabályainak viszonylatában. A fizetési módok rögzítése biztosítja, hogy a szerződő felek az ügyletek folyamatait jogszerűen végezzék. A tananyag segítségével elsajátíthatóak a fizetési módok és a kapcsolódó szabályok; a fizetési módokat befolyásoló tényezők, illetve azok típusai; az inkasszó és a SEPA rendszer működése; az okmányos beszedés folyamata, valamint a szerződő felekre vonatkozó szabályok; az okmányos meghitelezés és a bank erre vonatkozó kötelezettségei, az absztrakt eljárással egyetemben; a fizetéshez és finanszírozáshoz kötődő fogalmak.
A tananyagban a külkereskedelmi ügylet különböző típusait ismerheti meg a tanuló.
Körüljárhatja az áruügyleteket, többek között az adásvételi ügyleteket, az árucsereügyleteket, a reexportügyleteket és a szolgáltatásügyleteket. Ezt követően a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos és egyéb ügyletek ismerhetők meg, köztük a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos ügyleteket (licencia és franchise), a vállalkozási ügyleteket, a lízinget, a létesítményügyletet és a rendszerexportot. Végül a koncentrált piacok fajtái sajátíthatók el: az árveréssel (aukcióval), a versenytárgyalással (tenderrel) és a tőzsdével.
Ebben a tananyagban az exportkoordinátor feladatairól lesz szó, az ügyletek belső és külső piaci előkészítése során. A feladatok lényege, hogy az áruk kivitele a mindenkori jogszabályoknak megfelelően történjen, és az exportálás jövedelmező legyen. A koordinátori feladatokhoz kapcsolódóan fókuszba kerül:
- az áruk tarifális besorolása, amelynek részeként a kivitelhez szükséges intézkedések kerülnek meghatározásra;
- az exportáláshoz kötődő szabályozási környezet;
- a célpiac kiválasztásának szempontrendszere, külön kiemelve a helyi szabályozásokat;
- a megfelelő célpiaci kereskedelmi partner felkutatása.
Ebben a tananyagban a külkereskedelem szempontjából kerül bemutatásra a vállalati teljesítmény mérésének menete, amelynek egyik legfontosabb lépése az ügyletek (üzletkötések, megrendelések) kiértékelése. A kiértékelés fontos része a tervezés, a célok és mutatók előzetes meghatározása, hogy utólagosan legyen mivel összevetni az eredményeket. Érdemes különböző adatgyűjtő, rendező és döntéstámogató informatikai rendszereket is bevetni a pontosabb és gyorsabb elő- és utókalkulációk elvégzéséhez.
A tanuló megtanulhatja,
- hogyan tudja a hasznos KPI-okat (teljesítménymutatókat) kiválasztani;
- hogyan tudja a SMART- és SMARTER-koncepciókkal meghatározni a célokat és mutatószámokat;
- milyen előnyei vannak a vállalatirányítási és ügyfélkezelő rendszereknek;
- hogyan tudja az ügyleteket számszerűen értékelni utókalkulációval;
- hogyan tudja az ügyleteket szubjektív szempontból értékelni.
Ebben a tananyagban a nemzetközi külgazdasági kapcsolatokat ismerheti meg a tanuló részletesen. A következő oldalakon körüljárhatja azokat a nemzetközi intézményeket és megállapodásokat, amelyek meghatározzák a nemzetközi kereskedelem működését. Történelmi részletek segítenek abban, hogy a folyamatokat összefüggéseikben lássa.
Bemutatásra kerül:
- a külkereskedelem története és a globalizáció,
- a nemzetközi gazdasági rendszer és intézményei,
- a nemzetközi gazdasági kapcsolatok legfontosabb területei és jellemzői,
- a globális értékláncok,
- a külgazdasági kapcsolatok mérésének lehetőségei és a nemzetközi fizetési mérleg fogalma,
- a magyar külkereskedelem nemzetgazdasági jelentősége és jellemzői,
- a külkereskedelem szabályozási rendszere és a WTO,
- a magyar külgazdasági rendszer és intézményei.
Ebben a tananyagban a nemzetközi kereskedelem alapelveit, jogi feltételeit, kereskedelempolitikai eszközeit, illetve meghatározó szervezeteinek a megalakulását ismerheti meg a tanuló. Magyarország szempontjából az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezetének kereskedelempolitikája a mérvadó, így a tananyagban ez kerül a fókuszba, külön kitérve arra, hogyan hajtja végre Magyarország az uniós kereskeredelempolitikai megállapodásokat. Ezek mentén megismerkedhet a diák
- a diszkriminációmentesség, a viszonosság, a transzparencia és a konzultáció kötelességének elvével;
- a különböző vámtípusokkal mint kereskedelempolitikai eszközökkel;
- a nem vámjellegű kereskedelmi akadályokkal, így például az importkvótákkal, a dömpingellenes vámokkal vagy az importembargóval;
- az EU külkereskedelmi alapelveivel, kitérve a szabályozásra, az eszközökre és a preferenciális megállapodásokra;
- az ENSZ által kiadott Bécsi Vételi Egyezmény hatáskörével, jelentőségével, előnyeivel és hátrányaival.
Ebben a tananyagban azok a nemzetközi kereskedelemben használt okmány- és számlatípusok, valamint értékpapírok kerülnek bemutatásra, amelyek a kereskedelmi ügyletekben az árumozgatások (fuvarozások) teljesítésének bizonyításához szükségesek. A külkereskedelemben ezek az iratok kiemelkedő jelentőségűek – az országhatárokon átívelő forgalom komplikált, így számos szabályt, illetve előírást kell figyelembe venni. A tananyagból megismerhetjük:
- a hatósági okmányokat – a tevékenységi, a forgalmi és a tranzitengedélyeket;
- a vámokmányokat – a vámárunyilatkozatokat és a vámszavatossági okmányokat;
- az elő-, a vám-, a konzuli, illetve a pro forma számlát;
- az áru származását, tartalmát és minőségét tanúsító okmányokat;
- az egészségügyi bizonyítványok fajtáit;
- az értékpapírokat és ezek átruházásának menetét;
- a fuvarokmányok két típusát: a nemzetközi fuvarleveleket és az értékpapír alapú fuvarokmányokat.
Ebben a tananyagban a fuvarozás és a fuvarozási szerződés jellegzetességeiről fog tanulni a diák. A szállítmányozás témakörén belül fókuszba kerül a szállítmányozási szerződés és a szállítmánybiztosítás, majd a logisztikáról és az ellátási láncról olvashat a tanuló.
A következőkben megismerheti:
- a feladó és a fuvarozó ismérveit,
- a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó részeit,
- a szállítmányozó és a fuvarozó felelősségeit,
- a különböző szerződési feltételeket,
- az ICC záradékok különböző típusait
- és az ostorcsapás-effektust.
Ebben a tananyagban a kalkuláció és az árképzés témakörét ismerheti meg a tanuló. Fókuszba kerülnek majd az árképző tényezők, úgymint az áru minősége és mennyisége, a célpiac, valamint maga az eladó. Szó lesz a felárról és az árengedményekről, végül pedig az árkalkuláció különféle módjairól.
Olvashat:
- a felár típusairól;
- az árengedmények két fajtájáról: a rabattról és a skontóról;
- háromféle árképzési módszerről, amellyel kialakíthatók az ajánlott árak;
- az ár kalkulációjához szükséges módszerekről (azaz a progresszív, a retrográd és a különbségkalkulációról);
- a szerződésbe foglalt árak szerepéről és rögzítési módjáról.
Ebben a tananyagban a marketing pontos fogalmával ismerkedhet meg a tanuló, majd megtudhatja, melyek a legelterjedtebb félreértések és tévhitek a témával kapcsolatban.
A tananyag először ezeket mutatja be, illetve cáfolja meg, utána pedig a helyes értelmezéseken vezet végig. Ezt követően a marketingstratégiáról tanulhat, amelynek részeként a vállalkozás rövid és hosszú távú céljait lehet feltérképezni, illetve ezekhez igazítani a cég és a célpiac sajátosságait. Végül a marketingmix-szel ismerkedhet meg, amellyel ki tudja választani a céloknak megfelelő marketingeszközöket. Ezek alapján a tananyagból megtudhatja, hogy
- a marketing egyszerre szemléletmód és eszközrendszer;
- mi az a vízió és misszió, és miért fontos ezek meghatározása;
- mi az a STEEP-analízis, és milyen szempontok mentén elemzi a cég tágabb, általánosabb makrókörnyezetét;
- mi az a SWOT-analízis, és hogyan tudja vele megvizsgálni a cég szűkebb, mikrokörnyezetét;
- hogyan lehet meghatározni a célközönséget szegmentálással, targetálással és pozicionálással;
- mit takar a 4P kifejezés a marketingmix kapcsán;
- hogyan lehet a stratégiát megvalósítani, illetve az előrehaladást nyomon követni.
Ebben a tananyagban a marketingkommunikáció eszközeivel fog a tanuló megismerkedni, és megtudja, milyen rendszerek segítenek ezeket megtervezni. Elsőként az 5M modell kerül terítékre, vagyis az az 5 dolog, amit minden kampány során szem előtt kell tartania. Ezután tanulni fog a marketingkommunikáció hatásmechanizmusáról egy, a szakmában régóta alkalmazott módszer, az AIDA-modell segítségével. Az alapelvek megismerése után következik a marketingeszközök csoportosítása. Végül, a médiamix tervezése kapcsán a POE-modellről tanulhat. Többek között megtudhatja,
- mit jelent a marketingben a mission, a message, a money, a media és a measurement;
- hogyan kell felkelteni a fogyasztó figyelmét, érdeklődését, termék iránti vágyát;
- hogyan ösztönözheti a fogyasztót cselekvésre;
- mire jó a reklám, a személyes eladás, a vásárlásösztönzés, a public relations és a direkt marketing;
- melyek a paid (fizetett) eszközök, az owned (birtokolt) eszközök és az earned (kiérdemelt) médiumok.
Ebben a tananyagban kiderül, miért olyan fontos az online marketing a vállalatok életében a 21. században. Ahhoz, hogy ezt megértse a tanuló, nemzetközi statisztikákon keresztül ismerheti meg az online világ alapjait. Ezt követően arról fog tanulni, hogyan épül fel egy jó honlap, majd azt is megtudja, milyen szerepük van a közösségimédia-platformoknak az online marketingben. Szó lesz arról is, hogy
- milyen előzményei voltak az online marketing létrejöttének;
- a Föld népességének hány százaléka internetezik, és mennyit;
- milyen előnyei vannak az online, illetve az offline marketingnek;
- mire figyeljen a honlap szövegezésénél és a kulcsszavak kiválasztásánál;
- mit jelent a reszponzív dizájn;
- mik azok a csalitermékek;
- hogyan tud közösséget építeni;
- mit jelent a pay per click és a performance marketing;
- milyen trendek léteznek a közösségimédia-marketingben.
A tananyagban a márkaépítésről lesz szó. Megismerheti a tanuló a márka meghatározását, a márkaépítés folyamatát, valamint azt, hogy a kettő miként épül egymásra. A márkával kapcsolatban megtudja:
- mi a hozzáadott érték;
- mit jelent a hozzáadott érték a fogyasztó és a cég számára;
- milyen funkcionális és emocionális előnyei vannak a hozzáadott értéknek.
A márkázást illetően kiderül:
- mi a különbség a márka és a márkázás (branding) között;
- milyen más területekhez és hogyan kapcsolódik;
- milyen stratégiák alkalmazhatók a branding során;
- mi az a Leslie’s Compass modell, hogyan épül fel, és mire alkalmazható.
A tananyagban a márkaépítésről, azaz a brandingről lesz szó, ezen belül pedig a márkakulcsmodell (brand key modell) és a márkaarculat témáját járhatja körbe a tanuló.
Megtudható, hogy mi a márkakulcsmodell 9 pillére; milyen egyéb szempontok segítenek a márkaépítésben; milyen a jó márkanév, logó és szlogen; mire jó a vizuális arculati kézikönyv (corporate identity guide) és a márkakézikönyv (brand book).
A tananyagban a külkereskedelmi ügyletek kockázatait és csoportosítási lehetőségeit ismerheti meg a tanuló. A kockázat kifejezés értelmezése után fókuszba kerülnek a kezelési, mérési és kimeneti vizsgálati módszerek. Ezután a különböző csoportokba osztott kockázatok kezelési sajátosságaival ismerkedhet meg. Ezek alapján betekintést nyerhet a kockázati mátrix használatába; a két-, illetve háromkimenetelű kockázatok jellemzőibe; a kockázatcsökkentési lehetőségekbe; a kockázatkezelési módszerekbe (pl. a kockázat tudatos elvállalása; az ügylettől való elállás még a létrehozásnál; az áthárítás; az önbiztosítás; a kockázatporlasztás; a kompenzálás); az ország-, a partner-, az ár-, az árfolyam-, az áru- és a fuvarozási kockázat jellemzőibe.
A tananyagban a tanuló megismerheti, hogy melyek a piackutatás, a marketingkutatás lehetséges területei, és azok hogyan terjednek ki a marketingmix, azaz a 4P minden elemére. Olvashat a kutatási folyamat elemeiről, a legfontosabb lépésekről, a kutatási formákról, az egyes adattípusokról, valamint a felhasználható módszerekről is. Ezen kívül megismerhetők a szekunder és a primer kutatás; a kvalitatív (minőségi) és a kvantitatív (mennyiségi) kutatási adatok közötti különbségek; a szekunder adatok megszerzésének módozatai; valamint a primer kutatási típusokhoz tartozó módszerek.
